Baján a zenekedvelő polgárok 1926-ban alakították meg a Liszt Ferenc Kört, amelynek alapszabályában rögzített feladata volt a zenei oktatás és nevelés megszervezése. E célból 1929-ben két alkalommal is „kedvcsináló” hangversenyt rendeztek zeneakadémiai hallgatók (így például az akkor 13 éves Fischer Annie – zongora) közreműködésével. Már 1929 szeptemberében megkezdődhetett a tanítás zongora és hegedű tanszakon. Az alapító igazgató Karig Emil nyugalmazott tanítóképző intézeti tanár volt.
A bajai Liszt Ferenc Zeneiskola így az ország legrégebbi zeneiskolái közé tartozik.
Az elsők a XIX. század végén alakultak, a bajai létrejöttekor alig több mint tíz ilyen intézmény működött Magyarországon. A világgazdasági válság nagyon megnehezítette az indulást. A kis köri iskola szinte tanévenként költözött. Végül a város 1938-ban megvásárolta a Haynald utca (ma Táncsics utca) 8. szám alatti épületet a kör székházául, a zeneoktatás céljára. Az intézmény itt működött 1983-ig. 1941-től városi, 1950-től pedig állami fenntartásúvá válik. A családi háznak készült épület egyre szűkösebbé vált, tekintve, hogy az 1967-es 7 fős álláskeret időközben 17-re nőtt, és három tagiskola is létrejött (Madaras, Bácsalmás, Gara). 1973-ban kapta meg az iskola a kis szerbtemplomot, amelyben a növendékhangversenyeket tartották.
1983-ban költözött az intézmény a jelenlegi helyére, a szépen felújított Dózsa György út 18. sz. alatti patinás épületbe. Ezzel egyidőben megszűnt a zeneiskola önállósága, és 1990-ig az Ének- Zenei Általános Iskolával egy szervezeti egységben működött.
1990-től részben önálló gazdálkodású intézményként, 2007-től az iskola, mint Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény önálló gazdálkodású önkormányzati intézményként működött 2012-ig.
Baja Város Képviselő-testülete a Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézményt 188/2007.(V.31.) Kht. határozattal 2007. június 30-i hatállyal megszüntette. Ezzel egyidejűleg, az iskola nevének meghagyása mellett, egyesített alapfokú művészetoktatási intézményt hozott létre, mely feladatkörét új művészeti ágakkal bővítette.
- Néptánc szak (6500 Baja, Malom u. 15.)
- Képző- és iparművészeti ág (6500 Baja, Deák F. u. 8.)
Ugyanebben az évben az iskola megkapta a „Kiválóra Minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézmény” kitüntető címet.
A vizuális nevelés hiányosságát felismerve 1985-ben Baja Város Tanácsának Művelődési Osztálya részéről elindult egy kezdeményezés melynek célja a 8-14 éves korosztály művészeti nevelésének iskolán kívüli megteremtése volt. Az előkészítő évben – a budafoki (XXII. Kerület) Állami Zeneiskolában működő alapfokú művészetoktatási modell mintájára – megfogalmazódtak a tervezett iskolakísérleti program alapjai, konkrét céljai.
Az első évfolyamnak a József Attila Művelődési Ház adott otthont, mely 1985-86-ban, három csoporttal indult – melynek tanárai: Jászberényi Matild, Jenei László, Weintrager Éva.
A harmadik tanévtől ideiglenes megoldásként a képzés mind helyileg, mind szervezetileg az Újvárosi Általános Művelődési Központba került. A hagyományos iskolai tantermekben folyó munka nem bizonyult jó megoldásnak, hiszen azok nem alkalmasak műhelymunkára, valamint hiányoztak az eszközök tárolásához szükséges feltételek is.
1988-tól a képzés művészeti vezetőt kapott Kántor József személyében. Az 1990/91-es tanévben a rossz feltételek lehetetlenné tették a bővítést, nem indulhattak újabb csoportok. Ideiglenes megoldásként az iskola az Ybl sétányon két kétszobás lakótelepi lakásban folytathatta működését.
Az 1991/92. tanévben bocsátott ki végzős tanulókat először az iskola (26 fő). Ez év májusában a polgármester javaslatot tett az Udvardi Vizuális Iskola név felvételére, valamint az Udvardi házban való elhelyezésre. A tervezett költözés jogi nehézségek miatt elmaradt, így az 1992/93. tanévet új névvel, de a régi helyen kezdték meg az iskola tanulói. A helyi tanterv engedélyeztetésének ügye felgyorsult, a minisztérium elfogadta, így az intézmény 1992-ben iskolarangú működést nyert. A képzés első hat évében team-szellemben érlelt programunk volt az ország elsőként megvalósult, megírt és az alapfokú művészetoktatás egyetlen, minisztérium által elfogadott tanterve.
1993-ban kapta iskolánk a Szent Antal u. 17. sz. alatti épületet. 1997-től Jászberényi Matild lett az iskola igazgatója. Az épület használhatóságáért a tantestület önerejéből is sokat tett, így készülhetett el 2000-ben a kerámia műhely két helyiséggel, amellyel a műterembővítések sora lezárult.
A Vizuális Iskola kezdeményezésére indult el 1998-ban a művészeti szakközépiskolai képzés Baján, a Jelky András Szakképző Iskolában. A középfokú művészeti oktatás a két iskola között létre jött együttműködési megállapodás keretében folyt. A következő tanévet már egy másik épületben kezdtük meg, a Deák Ferenc u. 8. sz alatt, amelyet szintén közösen használunk a középiskolával.
2007. július 1-jén intézményegységünk kivált a Jelky András ÁMK-ból és egy új intézmény, a Liszt Ferenc AMI Képző-és Iparművészeti Tagintézménye, majd 2012-től tanszaka és telephelye lett.
A néptánc-tanszak (6500 Baja, Malom u. 15.) pedagógiai célja, hogy a tanulók mozgáskultúráját sokoldalúan fejlessze, adjon teret a gyermeki fantázia kibontakozásának, a diákok kreatív megnyilatkozásainak, fejlessze improvizációs készségüket. Ösztönözze a növendékeket az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra, a magyar folklór, a néprajz és a nemzeti tánctörténet megismerésére.
2008. augusztus 1-től a Liszt Ferenc AMI – Zeneiskolában új hangszeroktatásként az orgona szak került bevezetésre.
2012/2013-as tanév új változásokat hozott iskolánk életébe: a zeneművészeti ág új kihelyezett telephelyekkel gazdagodott – Nemesnádudvar és Érsekcsanád, a régi nevünk Bajai Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola névre változott.
A mindhárom művészeti ággal közösen működő, vidéki telephelyekkel megnőtt és megerősödött iskola új értékrenddel és kínálattal bővült. Ezáltal Baja város és környéke legjelentősebb alapfokú művészeti intézménnyé vált. A művészeti ágaink és telephelyeink, megtartva régi hagyományainkat új értékes közös tradíciókkal gazdagították iskolánk profilját. Mára a kihelyezett tagozatok közül Madaras és Gara önállósodott, Bácsalmás azonban továbbra is a bajai iskolához tartozik.
A jelentőségteljes múlttal rendelkező iskolánk nevelő-oktató képzését tekintve két profilú, egyrészt nagy hangsúlyt helyez az általános művészeti műveltség átadására, másfelől kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra, művészi pályára való felkészítésére. Az iskola növendékei felsorolhatatlanul sok eredményt, sikert értek el a múltban és érnek el ma is különböző versenyeken, vagy éppen a szakiskolai és főiskolai felvételiken. Sőt, az elmúlt évtizedben külföldön is méltóképpen képviselik a magyar művészetoktatást.
